Belföld
Hock: az MDF feladja magát és kapitulál
Az MDF budapesti választmánya merész húzással eltávolította a választmány SZDSZ-párti elnökét. Az ügyről és hatásairól egy ex-MDF-est Hock Zoltán, országgyűlési képviselőt kérdeztük.
Mi lehetet a célja annak, hogy leváltották Lévai Zoltánt, a budapesti választmány elnökét?
Ez egy logikus folyamat egyik állomása, hiszen a liberális párthoz való közeledés egyik zászlóvivője éppen Lévai Zoltán volt.
Akkor e folyamat az SZDSZ megjelenésével kezdődött.
Igen. Az SZDSZ-szel való szövetséget nyugodtan lehet paradigmaváltásnak is nevezni az MDF életében. Ez egy nagy horderejű döntés illetve egy abból született megállapodás volt. Érdekes, hogy azt nem értékelték, hogy miként jutott az MDF ebbe a helyzetbe, pedig érdemes lett volna. Vagy akár azt, hogy miként lehetséges, hogy Budapesten az MDF képtelen egyedül elindulni az országgyűlési választáson?
Mindenesetre egy ilyen horderejű döntést nem lehet a tagság kirekesztésével, a tagságot reprezentáló budapesti választmány előzetes tájékoztatása nélkül meghozni. Teljesen elhibázott dolog kész tények elé állítani a párt tagságát. Nem lehet elvárni tőlük, hogy olyan megállapodást fogadjanak el, amit nem is láttak még. Hiszen fogalma sem volt senkinek, hogy kik lesznek az SZDSZ-es jelöltek, és máig nincs fogalma senkinek arról, hogy kit szánnak a budapesti lista 1., 3., és 4. helyére.
Azt gondolom, hogy az MDF-nek azon része számára, amely elkötelezett magát a húsz éve képviselt értékeknek, ez a döntés elfogadhatatlan volt, főleg ilyen cinikusan és erőszakkal kierőltetett formában. Ráadásul tömeges szabálytalanságok és törvénysértések történtek a jelöltállításnál.
Milyen törvénysértésekre gondol?
Első lépésben a kerületei szervezetek joga a személy jelölése az egyéni választókerületekben. Ám a budapesti elnök egy-két támogatója segítségével ezeket félresöpörte és saját hatáskörben döntötte el, hogy ki induljon például Csepelen vagy a 12. kerületben, nem beszélve arról, hogy közben jó néhány kerületet odaadtak az SZDSZ-nek.
Miként zajlik pontosan a jelöltállítás?
Ez egy háromlépcsős folyamat. Először a helyi kerületi szervezet javasol egy jelöltet. Ezt az adott megyei avagy a budapesti választmány jóváhagyja. Ezen döntéssel kapcsolatban az országos elnökséggel közbeiktatva egyetértési jogot gyakorol az országos választmány. Lényeges, hogy a helyi szervezetnek ezt a jogosítványát sem a budapesti választmány, sem annak elnöke, sem az országos választmány, sem az országos elnök, nem vonhatja el.
Mi van akkor, ha nem értenek egyet a felsőbb szervek a kerületiek döntésével?
Ilyen esetben a választmány – a kerületek esetében a budapesti – megvétózhatja a személyt, a jelölési eljárás pedig elindul elölről: a kerület jelölhet mást, de akár ugyanazt is. Ha a budapesti választmány elfogadja a személyt, akkor még mindig ott van az országos választmány, ahol szintén megvétózhatják. Ekkor megint elölről, azaz a kerületi szervezeti szintről indul a jelölés.
Ebben a folyamatban történtek most furcsaságok: a budapesti választmányban kierőszakoltak egy olyan döntést, hogy a budapesti választmány adja le ezt a hatáskörét a budapesti elnökségnek.
Ezt meg teheti?
Igen, azonban a jelölt személyéről még ilyen esetben is a kerületi szervezetnek kell először döntenie, nem pedig a budapesti elnökségnek. Jelen esetben az történt, hogy a helyi szervezetek a megszokott módon eldöntötték kit jelölnek, ám Lévai Zoltán, nem őket, hanem egész másokat szándékozik indítani a választáson a párt színeiben.
@@
Például SZDSZ-eseket…
Igen, és a saját embereiket. Ez teljesen szakszerűtlen és szabálytalan eljárás. Azon túl, hogy szimbolikus jelentősége is van annak, hogy a budapesti választókerületek hatvan százalékát átadják az SZDSZ-nek, még az országos lista első négy helyéből is odaadnak hármat. Ez teljes önfeladás, egyfajta kapituláció.
Azt vélelmezem, hogy a kerületi MDF-esek ezt már nem tudták elfogadni. Ennek egyenes következménye, hogy a budapesti választmány 26 tagjából 14-en úgy döntöttek, ez így nem mehet tovább, és tiszta vizet kell önteni a pohárba. Kétségtelen, hogy a pártelnöknek vannak bizonyos kompetenciái, de arra már nincsen felhatalmazása, hogy egész Budapest nevében tárgyaljon és kvázi eladja a helyeket.
A budapesti választmány csütörtöki döntését, amivel Lévai Zoltánt leváltották és helyére Szegner Lászlót választották, Dávid Ibolya nem ismeri el. Tényleg alapszabály-ellenesen hívták össze a választmányt, az elnök tudta nélkül?
Nézze, én az MDF ügyvezető elnöke voltam és ebben az időszakban történt az utolsó alapszabály módosítás. Jól ismerem tehát az alapszabályt. Ez pedig a következőket tartalmazza erre az esetre. A budapesti választmányt havonta össze kell hívni. A választmányt az elnök hívja össze. De bármelyik budapesti választmányi tag kezdeményezheti az elnöknél a választmányi ülés összehívását, a napirendek megjelölésével. Ez esetben az elnöknek nyolc napon belül ki kell tűznie a választmányi ülés összehívását. Ha ezt elmulasztja, akkor a választmány tagjainak 25 százalékának támogatásával a kezdeményező tag a budapesti választmányi irodán keresztül jogosult összehívni az ülést.
Tekintettel arra, hogy ezt a kezdeményezést a 26 választmányi tag közül 12 írta alá (közel ötven százalék) bőven eleget tesz az alapszabálynak. Továbbá tekintettel arra, hogy Lévai Zoltán tíz napig nem intézkedett a választmányi ülés összehívására, a kezdeményezők jogosultak voltak összehívni a ülést, és az ott hozott döntések szabályosak voltak.
Lehet persze felhevülten nyilatkozni, hogy ez törvénytelen, de én erre csak azt tudom mondani, hogy el kell olvasni az alapszabályt.
Lehet az a vége ennek, hogy borul az SZDSZ-szel kötött szövetség?
Erről nem vagyok illetékes nyilatkozni. De azt gondolom, hogy ez a kezdeményezés, azt a célt szolgálja, hogy a Dávid Ibolyáék által kierőszakolt, és rendkívül hátrányos, sőt megalázó helyzetből, a budapesti választmány kedvezőbb pozíciót tudjon elérni.
Egy olyan társadalmi támogatottságát teljesen elveszítő, a tagságának pedig többségét elveszítő súlytalan politikai formáció, mint az SZDSZ, ilyen kedvező helyzetbe hozatala az MDF számra az öngyilkossággal egyenlő.
Miért?
Legyünk tárgyilagosak: a kispártoknak semmi esélyük sincs, hogy az egyéni képviselőik mandátumot szerezzenek a választáson. Ezért az ilyen pártok arra törekednek, hogy a listáról tudják delegálni képviselőiekt. Ebből fakadóan, ha egy párt első néhány helyét szétosztogatja, az azt jelenti, hogy feladta magát, hiszen nem lesz képviselete.
Gondolja meg, hogy az MDF budapesti emberei most belefektetnek egy csomó munkát a kampányba, s mindezt a semmiért… Hiszen elindulnak, aztán megverik őket, de az általuk szerzett töredékszavazatokon jutnak majd be az SZDSZ-es képviselők és más kiválasztottak a parlamentbe.
Mit reagálhatnak a budapesti választmányi „puccsra” Dávid Ibolyáék?
Az elmúlt hetek ámokfutását végignézve, lehet hogy egész Budapestet feloszlatják, esetleg egész Magyarországot. Ez persze vicc, de komolyan el tudom képzelni, hogy valami egészen szürreális válasz is jöhet, hiszen a józanság már réges-régen kiveszett ebből a pártból.